Kisvárosi kalandok Exeterben

Az utazás és az első reggel
Vasárnap hajnali repülőmet törölték, így kétségbeesve kerestem más járatot Angliába, ami ugyan drágábban és bécsi indulással, de sikerült. Odaág 3 órát buszoztam, de még így is sok időm maradt az felszállásig. Az eredeti, délutáni érkezés helyett így éjfélkor (még a vonatom is késett Londonból Exeterbe egy fél órát) találkozhattam roppant kedves, még így is elém érkező vendéglátó háziasszonyommal, Hilaryval.
Barátságos házukban egy nagy, kényelmes szobát kaptam. A négy lány közül még a legkisebb otthon él, vele is tudok beszélgetni, habár a fiatalok angolját nehezebben értem, mert több szlenget használnak, és gyorsabban beszélnek. A család kutyája jól nevelt és barátságos, vidáman fogadott, talán még túl lelkesen is, azt hiszem, reméli, hogy én leszek az új labdázó-társa. Sajnos a késői érkezés csak annyira adott lehetőséget, hogy a reggelt megbeszéljük, és aludni térjünk.

A reggeli bőséges volt és sokszínű, az ebédre pedig szendvicset készítettünk magunknak. Többes számot használok, mert rajtam kívül egy olasz (Firenze mellől származó) hölgy is a vendége a háznak, Annalisa. Ő gimnazistákat hozott angol tanfolyamra, szintén két hétre. Két kolleganője jött még, és sok-sok diák, vannak még lengyelek is, akik együtt vesznek részt a közös programokon velük. A tanárnő is nagyon kedves és jó vele beszélgetni.
Úgy érzem, minden rendben lesz a szállással, mert megértő és türelmes Hilary, mindig megkérdezi, szükségem van-e valamire. Mindenkinek ilyen vendéglátót kívánok... :)