Skót kultúra

A skót kultúrával való ismerkedésre számos lehetőségünk nyílt. Én az egyéni szervezést preferáltam. Edinburgh nevezetességei, hétvégén North Berwick meseszép vidéke, a Skót Felföldi Játékokkal, vasárnap a Skót Felföld elbűvölő tájaival, kastélyaival, loch-jaival mind a programot gazdagították.

Búcsú Edinburghtól

Elérkezett az utolsó nap is. A délelőtti dráma foglalkozás, délutáni kiértékelés, bizonyítványok és a tanárok írásbeli egyéni értékelésének átvétele után címcsere, az utolsó csésze tea elfogyasztása.
Büszke voltam a tanároktól kapott értékelésemre.

Történet mesélés

Ma délután profi skót mesemondó vendégünk volt. Gyakorlatban tanított minket a történet alkotás és mesélés fortélyaira és iskolai alkalmazására. Az előadó eredeti skót akcentusa külön zamatot adott a foglalkozásnak.

Óraterv készítés

A mai nap az óratervek elkészítésével és kiértékelésével telt.

Dráma technika

A királynő szerepében éppen a sajtókonferencia újságíróinak kérdéseire válaszolok. A tanárnő közben figyeli a feladat végrehajtását.

Mini teaching

Nagyon élveztem azt a feladatot, amikor spontán mini órát kellett rögtönözni. Hasznos volt átmenni az értékelési folyamaton is: tanári értékelés első sorban kérdések formájában, csoporttagok értékelése, önértekelés, következtetés levonása a jövőre vonatkozóan. Jól eső volt a sikerélmény és elismerés szakmai alapon. Erre nagy szükség lenne itthon is.

Folytatódik a munka Skóciában

A Skót Nemzeti Múzeumban tett látogatás után óratervet kell készíteni. Az óra célja, hogy a múzeum látogatást felhasználja a kultúra és az angol nyelv oktatására. Az eddig tanult módszertani megoldások alkalmazása is a célok között szerepel.

Active Methodology

Orientációs összejövetel után elindultak az órák. 1. héten nem a főépületben vagyunk. De mivel ez egy katolikus iskola épülete, számomra hasznos tapasztalatokkal szolgál. A csoport kis méretű: 3 lengyel, 1 cseh, 1 osztrák,  valamint jómagam Magyarország képviseletében.

Canterbury búcsúgondolatok

Edit írja: Búcsúzóul néhány szó. Némely csoporttársam a hétköznapokban sokat utazott a környező kisvárosokba, a tengerpartra. Én ezt kevésbé tettem, mert annyira jól éreztem magam Canterburyben. Annyira feltöltött, hogy valahányszor elindultam volna valahova sietősen a délutáni órák után, mindig a városban kötöttem ki.

 Kiélveztem a „takeyourtime” minden pillanatát, beültem a Waterstonesba a kávézóba, és beletemetkeztem a könyvekbe. Közben munkálkodott bennem minden, amit tanultam, megtapasztaltam. Nagyokat sétáltam, élveztem az ottlétet. Egyik délután csónakáztunk, részt vettünk a „HistoricRiver Tours” programon a Stour folyón. A csónakázás egy rövid szakaszon egyetemista diákok vezetésével zajlik. A mi vezetőnk egy rövid történelmi ízelítőt adott a brit történelem századaiból. Nagyon nagy tudású fiú volt, és remek stílusban, kicsit humorral és iróniával fűszerezve mesélt nekünk.

Egy helyre azért elutaztam egy kedves csoporttárssal, Doverbe. Felejthetetlen élmény volt, kicsit vadregényes, ahogy ketten nekivágtunk, a sziklákhoz már teljesen egyéni gyalogos útvonalon, kicsit árkon-bokron át.

A nap épp lemenőben volt, mire felértünk. Csoda volt! A világmindenség apró belesimuló részének éreztem magam.