2018. július 31., kedd

A kurzus kezdete, és az angol életérzés


Nem meglepő, hogy reggel a kilencórás kurzuskezdésen nem voltam túl friss, de mégsem akadt gondom a beszédértéssel, hiszen csodaszép, tiszta kiejtéssel beszélnek tanáraink, mindemellett türelmesek, udvariasak és segítőkészek. Könyvből olvasva nem tudtam elképzelni, mit jelent a brit udvariasság, már tudom: egyszerűen nem találhat a turista olyan embert, aki ne segítene, válaszolna ha kérdezed, arról nem is beszélve, ha látszik, hogy problémád akadt: nem engednek el, míg meg nem bizonyosodnak róla, hogy minden rendben van veled. 

A kurzus tehát elkezdődött. A témánk: praktikus ötletek az általános iskolai oktatásban. Hasznos tanácsokat kapunk az órákon. A tanárnőnk, Philippa walesi származású, kedves, idősebb hölgy. 
Első délelőtt bevezetőként az angol nyelvtudásunk felmérésére és egymás megismerésére koncentrált(unk), majd Exeter belvárosába tettünk egy nagyobb sétát a többi kurzus résztvevőivel. Megtekintettünk a katedrálist, ami a világ leghosszabb összefüggő legyezős boltozatával rendelkezik, de persze az oszlopok, szobrok, üvegablakok is lenyűgözőek. A város megismerésében és későbbi kirándulásainkon Roger, egy idős, helyi tanár a vezetőnk, aki minden utcasarokról vagy természeti jelenségről tud egy érdekes információt. Nagyon széles látókörrel rendelkezik Európa országait illletően, hiszen rengeteget utazott már. Behatóan ismeri a történelmet, és olyan lebilincselően adja elő tudását, hogy alig akartunk kijönni a templomból... 
A délután és az este a családdal telt, de tettünk egy hosszabb sétát a folyóparton, ami nap közben kajakozó cserkészekkel és nyaralókkal van tele, este pedig a helyiek is csatlakoznak egy kellemes vacsorára a volt kikötő ma étteremekként és sörözőkként funkciónáló épületeiben. 




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése