Edit írja: Az egyik foglalkozásra meghívták az egyik kollégát, aki egy
másik kurzust vezetett. A diszlexiáról beszélt, beszélgetett velünk. Ő maga is
diszlexiás, így különösen érdekes volt minden, amit megosztott velünk. Pl.,
hogy soha ne akarjunk rendet teremteni egy diszlexiás íróasztalán vagy padján.
Nekik a számunkra rendetlenségnek tűnő helyzet a támpont, a biztonság. A szépen
egymásra rakott tankönyvek, füzetek között nehezen találják meg, amit keresnek.
Ez a kolléga azt mesélte, hogy még a cipőjét is „ferdén” rakja le, mert úgy
könnyebb belebújni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése